Kerényi Kecskeméten

Kerényi József halálát követően (2016✝︎) a tanszék különösen fontosnak tartja az alkotó építészeti tevékenységének, és az általa létrehozott épületek értékeinek a felmutatását. Ezen törekvés első lépésként, a tanszék közbenjárásával, és az örökösökkel egyeztetve, a hagyatéki anyag a Lechner Tudásközpont gondozásába került, ezáltal az intézmény keretein belül kutathatóvá vált.

A munkásságát feldolgozó kutatómunkát Juhász Ágnes doktorandusz kezdte el 2016-ban, az egyéni kutatása az Építőművészeti Doktori Iskola 2016/2017-es tematikus évben Kerényi kecskeméti munkásságát járta körül.

Kerényi József az Országos Műemléki Felügyelőségről a BME Lakóépülettervezési Tanszékének ajánlásával 1964-ben került a Kecskeméti Tanácsi Tervező Irodához. Szemlélete szerint a települési értékeket meg kell őrizni, a meglévő épületállományt korszerűen kell hasznosítani és használni. Az építész ennek szellemében Kecskemét rehabilitációja során nemcsak a műemlékvédelemre és az építészeti értékek mentésére, hanem az újonnan születő épületek adott kulturális környezetbe illesztésére is törekedett.

Ennek az időszaknak és személetnek az egyik emblematikus példája a kecskeméti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtár épülete, amely ma is újszerű és szokatlan szemléletével, formálásával megosztja a helyi közvéleményt, és részben az építész szakmát is.
2019-ben a város a könyvtárnak és a környező tömbnek az átépítését tervezte, amiben a könyvtár mint elbontandó épület szerepelt.

Mint Kerényi kortársai, volt tanszéki kollégái, tanítványai, tisztelői, kötelességünknek éreztük, hogy az épület védelmében felszólaljunk, és egy újabb kutatás keretében a könyvtár építészeti értékeit megvizsgáljuk. A kutatómunkához az MMA-tól kaptunk támogatást egy pályázat keretében, melynek segítségével folytatni és bővíteni tudtuk a korábbi tanulmányt.

Az előzményekhez képest egy olyan átfogó kiadványt szerettünk volna létrehozni, ami a kecskeméti munkák ismertetésén túl egyik fejezetében kiemelten foglalkozik a könyvtár épülettel, és elemzi, hogyan illeszkedik a könyvtár épülete a város szövetébe és a teljes életmű kontextusába. Az írás Juhász Ágnes és Nagy Márton DLA közreműködésével és Bun Zoltán PhD opponálásával készült el, a kiadvány szerkesztését Máthé Dóra végezte, az épületeket Bánhegyesy Antal fotózta.

Kutatásunknak elsődleges szándéka volt, hogy az építészeti értékeket egyrészt a konkrét városi–környezeti kontextusában, másrészt a megvalósulás időszakának a szellemi kontextusában is vizsgáljuk. Ezzel nemcsak az önmagában vett rendkívüli művészeti értékeket kívántuk prezentálni, hanem a megvalósult épületeket, mint kordokumentumokat is felmutatni. Mivel az életmű elemei jelenleg sem élveznek semmilyen védettséget, az elkészült kutatási dokumentáció kézzelfogható alapja lehet egy az életmű védettségét kezdeményező eljárásnak.

Kerényi épületeiben, megszólalásaiban a kultúra szerteágazó, egymást erősítő összefüggéseit fogalmazta meg, amely mögött az értékek tisztelete és elfogadása állt. Életműve tehát kimagasló példája az építész alkotó tevékenységnek, az oktatási munkának és a szellemi–közéleti tevékenységnek. A kiadvány célja, hogy olyan szempontokat adjon, amelyek a társadalom, a szakma, a Magyar Művészeti Akadémia és az oktatás párbeszédét segíti az épület esetleges felújítás, átépítése során.

A kiadvány először 2020 januárjában jelent meg nyomtatott formában, majd 2021 őszén már ISBN számmal ellátva készültek újabb példányok egy Kerényi megemlékezés keretében.
A füzet limitált számban jelenleg is elérhető és megvásárolható a tanszéken, online formában pedig az Issuu felületén olvasható.