Replan – Innovatív megoldások városi lakásproblémákra

A kutatás érdekessége, hogy építészek, építészhallgatók, közgazdászok és szociológusok közösen dolgozták ki azt a 20, építészetileg, társadalmilag és pénzügyileg komplex tervet, amely a hasonló adottságokkal rendelkező területeket is figyelembe véve országosan több százezer ember életszínvonalát javíthatná nagy mértékben.

„Büszke vagyok arra hogy az Alapítvány működése következő lépcsőjeként egy olyan kutatást támogathatunk, melynek legfőbb értékét épp a szakmai összefogás adja. Úgy vélem, a Replan projekt ezzel a könyvvel nem ér véget,hiszen a kapott eredmények kellő támogatással megvalósíthatóak.” – mondta Richard Skene, a Holcim Észak-Duna Régió vezérigazgatója.
„Egy kicsit meglepetés is számomra, hogy egy építészeti témájú kutatásban ilyen mértékben megjelenik a közösségformálás szerepe. Ez a résztvevők szemléletének, a szociológiai kutatások eredményének és a piaci trendeknek egyaránt betudható és maximálisan összecseng az Alapítvány küldetésével.” – mondta el Márta Irén, a kutatást támogató Holcim Hungária Otthon Alapítvány ügyvezető igazgatója.
„A kutatás ötletgazdájaként remélem, hogy a kapott eredmények nem csak a résztvevők, de a Főváros számára is hasznos és a gyakorlatba átültethető tervekkel, javaslatokkal szolgálnak, melynek gyümölcsét a budapesti lakosság is élvezheti majd.” – Fegyverneky Sándor, Magyarország első országos főépítésze és a Holcim Hungária Otthon Alapítvány elnöke.

A kiválasztott ingatlantípusok, városi szituációk jól modellezik Budapest övezeti tagozódását és az ott jelentkező tipikus problémákat. Ennek megfelelően vizsgálják az 50/60-as és a 70/80-as években épült paneltípusokat, a családi házas övezeteket, a rozsdazónákat, az elhanyagolt belvárosi lakótömböket és a külterületi zöldmezős területeket. Bár a hat vizsgált terület elhelyezkedését és jellegét tekintve teljesen eltérő, a megoldások kidolgozásakor minden csapatnál nagy jelentőséget kapott a lakók összefogásán alapuló közösségek működése.

Az 1. csoport K. Theisler Katalin vezetésével a kertvárosok helyzetével Rákosmente területén keresztül foglalkozott. A terület vizsgálata és a problémák feltárása után a csoport javaslatokat tett közösségi csoportházak kialakítására, majd önkéntesek bevonásával tervet készítettek.

A 2. csoport Makrai Sándor vezetésével Budapest egyik külső családiházas övezetével foglalkozott (XVI. kerület, Ó-Mátyásföld). Az alacsony intenzív beépítésű javaslatokat negyedéves építészhallgatók dolgozták ki, a Kiskomplex tervezési tárgy keretében, az oktatók konzultációja és irányítása mellett.

A 3. csoport Varga Tamás vezetésével a rozsdaövezeti szociális rehabilitációval foglalkozott Újpest helyzetét vizsgálva. A kutatás negyedéves hallgatók részvételével, az oktatásba (Tanszéki Terv 3.) integráltan készült.

A 4. csoport Fülöp Gyula vezetésével panelrehabilitációval foglalkozott az Újhegyi Lakótelep példáján keresztül. A csoport belső átalakítást tervezett, a közterület fejlesztésével, az erkélyek bővítésével – innovatív és megfizethető megoldások formájában.

Az 5. csoport Dankó Zsófia vezetésével az az 50-es/60-as évek alacsonyabb intenzitású lakótelepeinek egyikén, a Gubacsi lakótelepen és annak környezetében észlelt problémákra keresett megoldást.

A 6. csoport Jancsó Miklós vezetésével egy Belső-Erzsébetvárosi gangos házból álló tömböt gondolt újra, és úgy alakították át közösségi házzá, hogy az udvar legyen a lakóegység, az utcai rész pedig a közösségi tér.

A kutatás eredményei könyv formában is megjelentek, a kiadvány digitálisan is elérhető.