A tatabányai együttműködés keretében olyan kutatások, valós helyszínre készíthető tervezési programok valósultak meg, amelyek az önkormányzat tevékenységét, lakókörnyezet fejlesztési céljainak elérését segítették és egyúttal az egyetem számára is lehetővé tették szakmai tudásának felhasználását, szélesítését, a kutatás eredményeinek publikálását. A 2022-23-as tanévben folytatott munka eredményeit két tatabányai kiállítás és két kiadvány foglalta össze.
A tanszék, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány és a Főváros összefogásával létrejött kutatási program keretében fenntartható és azonnal megvalósítható városfejlesztési terveket dolgozott ki közel 50 szakember, közgazdászok, építészek és szociológusok együttműködésével. Hat kritikus – alulhasznosított, leromlott állapotú vagy funkciójában nem megfelelő – fővárosi terület lakhatási gondjaira keresett választ a 10 hónapos REPLAN kutatás. A megoldás kulcsa az összefogás!
2021 nyarán a Lakóépülettervezési Tanszék további három tanszékkel (Középülettervezési Tanszék, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, illetve Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) közösen elkészítette 12 épület rehabilitációs dokumentációját. A meglehetősen rossz állapotban lévő épületek felújításának megtervezéséhez a Teleki László Alapítvány által létrehozott Népi Építészeti Program biztosított támogatást a tulajdonosok számára.
Budapest egyik legnagyobb értéke a nagy területű, összefüggő szövetet alkotó historikus épületállomány. A házak folyamatos átalakuláson mennek keresztül, beépül a tetőterük, hőszigetelik a falakat, cserélik az ablakokat, javítják a lábazatot. A kézikönyv segítséget kíván adni ahhoz, hogy a szükségszerű beavatkozások ellenére ezek az épületek megőrizhessék építészeti értékeiket, a megújulás folyamata ne járjon a védendő karakter gyengülésével.
A könyv a folyamat gazdasági, beruházási hátterét is elemzi, és olyan táblázatos formába összegzi a javaslatokat, melyek nemcsak az építészek, hanem a lakók, közös képviselők számára is világos döntési pozíciót kínál.
Ez a gyűjteményes kötet a családi házakról szóló munka folytatása, a történeti példák mellett az elmúlt mintegy száz év többlakásos házait mutatja be. A kronologikus sorrendben tárgyalt épületek az adott időszak példaértékű házai, melyek elveikben folytatható tradíciót jelentenek. A válogatás nem törekszik a téma reprezentatív bemutatására: olyan épületek is szerepelnek a gyűjteményben, melyek mára erkölcsi és fizikai avuláson mentek keresztül, vagy a miénktől eltérő kulturális, társadalmi, éghajlati körülmények között jöttek létre, ám elemzésük mégis fontos tanulságokkal szolgál egy társasház tervezésénél.
A Családi házak című könyv a BME Lakóépülettervezési Tanszék nagyszabású tananyagfejlesztési projektjének része, hasonlóképpen az alacsony intenzív beépítéseket és a többlakásos házakat bemutató kötetekhez. Ez a gyűjtemény a történeti példák bemutatása mellett az elmúlt bő évszázad családi házait tartalmazza, azokat, melyek a tervezés során tanulságul szolgálhatnak.
Az alacsony, nagy sűrűségű, lakó funkciójú beépítéseket bemutató gyűjtemény egy három elemből álló sorozat része. A Családi házak és a Többlakásos házak című munkákhoz hasonlóan a tárgykör történeti példáit, XX. századi és kortárs megvalósult beépítéseit mutatja be, felhívva a figyelmet arra, hogy az alacsony intenzív beépítési forma a fenntartható fejlődés egyik megkerülhetetlen eleme.
A Lakóépülettervezési Tanszék a DS Smith cég megkeresését követően országos tervpályázatot hirdetett a Pais Dezső Ökoiskola szabadtéri tantermének megtervezésére. A felhívásra 11 hallgatói pályamű érkezett be, melyek közül a győztes meg is épült közösségi kivitelezésben.
A tanszék szorosan együttműködött az Ördögkatlan Fesztivál szervezőivel a 2020/2021-es tanévben. Két szemeszteren keresztül a „Lakókörnyezet, építészet” és a „Kortárs pályázatok” tantárgy aktuális témája, az Ördögkatlanhoz kötődő „Fesztivál szabadtér-építészet” volt. A hallgatók és az oktatók a 2021-es nyári rendezvény-helyszínek arculatával, az ideiglenes építészeti és design elemek kialakításával foglalkoztak. Az első féléves ötlettervek, díjnyertes pályaművek alapján készültek el az installációk megvalósításra alkalmas tervei.
A XXI. századi európai normák szerint nem fogadhatjuk el, hogy nem tud minden ember elfogadható lakhatási körülmények között élni. A probléma globális, a nagyvárosok, kormányok számtalan eszközzel küzdenek, hogy megoldást találjanak erre. Mindenhol az adott ország társadalmába, kultúrájába ágyazva, specifikus sajátosságokkal jelenik meg. Nem elsősorban építészeti problémával állunk szemben, hiszen nagymértékben a szociális, társadalmi, jogi vagy politikai térben értelmezhető a hajléktalanság jelensége. Azonban az építészetnek, az építészeknek is felelősségük lehet a kérdés kezelésében, a térbeli keretek és a lehetséges megoldások vizsgálatában.